A Nemzetközi Űrállomás már régóta egyedülálló – és egyedülállóan durva – környezetként ismert. Egy új NASA-tanulmány szerint azonban olyan dolgok is nőnek rajta, amelyek egyenesen idegenek.
A NASA sajtóközleményében azt írta, hogy amikor a Jet Propulsion Lab tudósai az űrállomáson talált gyógyszerrezisztens Enterobacter bugandensis baktérium mintáit vizsgálták, azt találták, hogy a törzsek olyasmivé mutálódtak, ami a Földön szó szerint nem létezik.
„A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy stressz hatására az ISS-en izolált törzsek mutálódtak, és genetikailag és funkcionálisan is különváltak földi társaiktól” – olvasható a sajtóközleményben. „A törzsek képesek voltak életképesen és jelentős mennyiségben fennmaradni az ISS-en az idő múlásával”.
Ami még ennél is őrültebb: az E. bugandensis a jelek szerint nemcsak hogy képes volt „több más mikroorganizmussal együtt élni”, hanem egyes esetekben még azt is kimutatták, hogy „segített ezeknek az organizmusoknak a túlélésben”.
A Microbiome című folyóiratban megjelent új tanulmányban részletezik, hogyan izolálták a JPL kutatói a 2018-ban felfedezett, súlyos betegségekkel, többek között újszülöttek szepszisével összefüggésbe hozott gyomor-bélrendszeri baktérium 13 különböző törzsét.
A lap szerint az új kutatásban vizsgált törzseket „az ISS-en belül különböző helyekről izolálták”, az összes többi kellemetlen dologgal együtt, ami a sajátos szagát okozza. Az E. bugandensis mellett a NASA más potenciálisan káros vírusokat, gombákat és baktériumokat is tanulmányozott a második mikrobiológiai nyomkövető küldetése keretében, amelynek során az űrhajósok szó szerint lekaparják az ISS falait, és amit találnak, azt mikroszkóp alá teszik, hogy megnézzék, milyen furcsák lettek.
„Az ember által épített zárt környezetek, mint például az ISS, olyan egyedülálló területek, amelyek extrém környezetet biztosítanak, ahol mikrogravitációnak, sugárzásnak és megemelkedett szén-dioxid-szintnek van kitéve” – magyarázza a sajtóközlemény. „Az ilyen területekre behurcolt mikroorganizmusoknak alkalmazkodniuk kell ahhoz, hogy jól boldoguljanak.”
És ez sikerült is! A tanulmány szerint az E. bugandensis nemcsak hogy túlélte az űrállomás körülményeit, de úgy tűnik, hogy még ellenállóbbá vált a gyógyszerekkel szemben, így az „ESKAPE kórokozó csoportba” került, amely számos olyan baktériumot foglal magában, amelyek „félelmetes ellenállóképességükről ismertek az antimikrobiális kezelésekkel szemben”.
Nekünk, a Földön élőknek azonban ez csak egy újabb emlékeztető arra, hogy a bolygónkban okozott károk ellenére még mindig nagyon szerencsések vagyunk, hogy nem vagyunk csapdába esve az űrben mutálódott földi baktériumokkal.
A kutatók ragaszkodnak ahhoz, hogy ez a tanulmány jobban hozzájárul majd a kórokozók genetikai evolúciójának megértéséhez, és végső soron hozzájárul a tudomány egyre bővülő ismereteihez arról, hogyan maradjunk egészségesek az űrben.